(EF = Egyszerű fordítású Bibliából, a többi az új fordítású Bibliából van):

Ha szerettek engem, megtartjátok az én parancsolataimat (János 14:15)

Mi azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket. (1 János 4:19)

Aki azt mondja, hogy őbenne marad, annak magának is úgy kell élnie, ahogyan ő élt. (1János 2:6)

Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. (Róma 8:14)

Vagy nem tudjátok, hogy testetek a bennetek levő Szentlélek temploma, akit Istentől kaptatok, és ezért nem a magatokéi vagytok? (1 Korinthus 6:19)

Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön.  Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, bemerítve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. (Máté 28:18-20)

Ne az önzés vagy a dicsőségvágy irányítson benneteket! Ellenkezőleg, legyetek alázatosak és a testvéreiteket részesítsétek előnyben magatokkal szemben. Ne a saját érdekeiteket tartsátok szem előtt, hanem mindenki a másik javát keresse! Az a gondolkozásmód és szándék legyen bennetek, amely a Krisztus Jézust is jellemezte. (Filippi 2:3-5 EF)

Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást. (János 13:34-35)

Az Isten irgalmára kérlek tehát titeket, testvéreim, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek; és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes. (Róma 12:1-2)

Mi, akik erősek vagyunk, türelmesen el kell viselnünk azoknak a gyengeségeit, akik még gyengék. Ne éljünk tehát a magunk kénye-kedve szerint! Sőt inkább igyekezzünk mindenben testvéreink kedvét keresni és erősítsük őket! Gondoljátok meg, hogy Krisztus sem a saját érdekeit nézte! (Róma 15:1-3a EF)

Fogadjátok be egymás, ahogyan Krisztus is befogadott minket az Isten dicsőségére. (Róma 15:7)

Ne legyen köztetek széthúzás, se pártoskodás, hanem tökéletesen kapcsolódjatok egymáshoz, mind gondolkodásban, mind céljaitokban! (I. Korinthus 1:10b EF)

Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke bennetek lakik?  Ha valaki az Isten templomát megrontja, azt megrontja Isten, mert az Isten temploma szent, és ez a templom ti vagytok. (I. Korinthus 3:16-17)

Azonban a Szent Szellem mindenfajta működését azért kaptuk, hogy ezzel a többieket szolgáljuk és segítsük. (I. Korinthus 12:7 EF)

Azért tette ezt, hogy a test részei között ne legyen ellenségeskedés, hanem a tagok kölcsönösen gondoskodjanak egymásról. Ha valamelyik rész szenved, vele együtt szenved a test többi része is. Ha valamelyik tag megbecsülésben részesül, a többi tag is vele együtt örül. Tehát ti együttesen a Krisztus „Testét” alkotjátok. Egyenként pedig ennek a „Testnek” tagjai vagytok: mindegyikőtöknek meg van a maga helye és feladata ebben a „Testben”. (I Korinthus 12:25-27 EF)

Ezért kértem a testvéreket, hogy menjenek előre hozzátok, és készítsék elő adományaitokat, amelyeket korábban megígértetek. Azt szeretném, ha adományotok úgy lenne elkészítve, mint önként adott nagylelkű ajándék. Nem akarom, hogy kényszerből és kelletlenül adjatok akár egy fillért is. Vegyétek figyelembe, hogy aki kevés magot vet a földbe, az kevés termést is fog aratni! Aki pedig bőven veti a magokat, annak az aratása is bőséges lesz. Mindenki annyit adjon bele a gyűjtésbe, amennyit előre elhatározott. Ne adjon senki kényszerből, se úgy, hogy később megbánja. Azt az embert szereti Isten, aki szívesen és jókedvűen ad. (II. Korinthus 9:5-7 EF)

Akik Krisztusba keresztelkedtetek meg, Krisztust öltöttétek magatokra. (Galata 3:27)

Testvéreim! Isten benneteket szabadságra hívott el! Csak ne használjátok ezt a szabadságot a bűnös természetetek kívánságaira! Inkább szeretettel szolgáljatok egymásnak! Az egész törvény ugyanis ebben az egy mondatban foglalható össze: „Szeresd a másik embert, mint saját magadat!” (Galata 5:13-14 EF)

Testvéreim, előfordulhat, hogy valaki közületek valamiben vétkezik. Az ilyen testvért gyengéden és szelíden azok igazítsák helyre, akik a Szent Szellem szerint élnek! De ők is vigyázzanak magukra, nehogy ugyanabba a kísértésbe essenek! Segítsetek egymásnak, amikor valakit gondok, bajok vesznek körül. Így engedelmeskedtek igazán Krisztus törvényének. (Galata 6:1-2 EF)

Kérem, hogy mélyen belegyökerezzetek az Isteni szeretetbe és egész életetek erre épüljön. (Efézus 3:17b EF)

Arra kérlek benneteket, hogy éljetek méltóan az Istentől kapott meghívásotokhoz! Legyetek mindig alázatosak, szelídek, türelmesek, és Isteni szeretettel viseljétek el egymást! A Szent Szellem a békesség kötelével vesz körül, és így köt össze benneteket. Minden igyekezettel arra törekedjetek, hogy ezt az egységet őrizzétek meg! (Efézus 4:1b-3 EF)

Igen ő (Jézus Krisztus) az, aki apostolokat, prófétákat, evangélistákat, pásztorokat és tanítókat adott ajándékul az embereknek. Azért adta őket, hogy felkészítsék és kiképezzék Isten népét feladatukra, a szolgálatra – hogy ezáltal felépítsék és megerősítsék a Krisztus „Testét”. Meddig fog tartani ez az építkezés? Addig, amíg mindnyájan ugyanúgy fogunk hinni, amíg ugyanúgy megismerjük az Isten Fiát, amíg mindannyian egészen felnőtté válunk, és minden tekintetben Krisztusra fogunk hasonlítani. (Efézus 4:11-13 EF)

Növekedjünk fel, hogy egyre jobban és minden tekintetben hasonlítsunk Krisztusra! Mert Krisztus a „fej” és mi vagyunk az ő „Teste”. A „Test” pedig egészen Krisztustól függ. Ő kapcsolja és tartja össze annak részeit. Ahogyan minden egyes „testrész” a saját feladatát végzi, úgy növekszik, épül, erősödik az Isteni szeretet által az egész „Test”. (Efézus 4:15b-16 EF)

Megtanítottak benneteket arra, hogy gondolkodásotokat teljesen meg kell újítanotok és hogy fel kell öltözzétek az „új embert”, akit Isten úgy teremtett, hogy hozzá hasonlítson, igazságosságban és szentségben éljen. (Efézus 4:23-24 EF)

Semmiféle bomlasztó beszéd ne jöjjön ki a szátokon, hanem csak akkor szóljatok, ha az jó a szükséges építésre, hogy áldást hozzon azokra, akik hallják. És ne szomorítsátok meg az Isten Szentlelkét, aki által el vagytok pecsételve a megváltás napjára. Minden keserűség, indulat, harag, kiabálás és istenkáromlás legyen távol tőletek minden gonoszsággal együtt. Viszont legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek a Krisztusban. (Efézus 4:29-32)

Ti azonban már levetkőztétek azt a régi természetet és annak szokásait. Viszont felöltöztétek az „új embert”, aki állandóan megújul. Így egyre inkább hasonlít Teremtőjéhez, Istenhez és egyre jobban megismeri őt. Ebben az új állapotban már nem fontos, hogy valaki eredetileg zsidó, vagy nem zsidó, körülmetélt, vagy körülmetéletlen, külföldi idegen, tanulatlan (más műveltségű, más kultúrájú), rabszolga, vagy szabad ember. Csak maga Jézus Krisztus a fontos, csak ő a lényeges a hívőkben, bárhonnan származnak is. Ezért legyetek mindenki iránt együttérzőek, kedvesek, alázatosak, türelmesek! Hiszen Isten kiválasztott benneteket a maga számára, és szeret titeket! Viseljétek hát el egymást és bocsássatok meg egymásnak, ha valami panaszotok van a másikra! Ahogyan az Úr megbocsátott nektek, ti is úgy bocsássatok meg egymásnak! Legfőképpen pedig szeressétek egymást, mert az Isteni szeretet teszi az egységeteket teljessé. Isten arra hívott el benneteket, hogy a Krisztustól származó békesség uralkodjon szívetekben és mindig hálásak legyetek Istennek, hiszen mindnyájan Krisztus „testének” tagjai vagytok! Krisztus beszéde és tanítása teljes gazdagságban éljen bennetek és lakjon veletek együtt! Tanítsátok, tanácsoljátok egymást mindenféle bölcsességgel! (Kolossé 3:9b-15 EF)

Kérünk titeket, testvéreink, hogy becsüljétek meg azokat, akik fáradoznak közöttetek, akik elöljáróitok az Úrban, és intenek is titeket, és munkájukért nagyon becsüljétek őket. Éljetek egymással békességben. Kérünk titeket, testvéreink, intsétek a tétlenkedőket, biztassátok a bátortalanokat, karoljátok fel az erőtleneket, legyetek türelmesek mindenkihez. Vigyázzatok, hogy senki se fizessen a rosszért rosszal, hanem törekedjetek mindenkor a jóra egymás iránt és mindenki iránt. (I. Thesszalonika 5:12-15)

Figyeljünk oda egymásra is! Azon gondolkozzunk, hogyan tudnánk egymást segíteni és bátorítani, hogy jobban szeressük egymást és jó dolgokat tegyünk. Ne hagyjuk abba azt a törekvésünket, hogy egyre inkább összegyűljünk, bár vannak, akik elhanyagolják ezt. Bátorítsuk egymást, és folytassuk az összegyülekezést, mert látjuk, hogy közeledik az a bizonyos Nap! (Zsidók 10:24-25 EF)

Fogadjátok be magatok közé azokat, akiknek a hite még gyenge! De ne vitatkozzatok velük, se ne kritizáljátok őket! (Róma 14:1)

Bízzatok vezetőitekben, és hallgassatok rájuk, mert ők vigyáznak lelketekre úgy, mint akik erről számot is adnak. Hadd tegyék ezt örömmel és ne sóhajtozva, mert ez nem válnék javatokra. (Zsidók 13:17)

Szeretteim, ha így szeretett minket Isten, akkor mi is tartozunk azzal, hogy szeressük egymást (1 János 4:11)

Abból ismerjük a szeretetet, hogy ő az életet adta értünk; ezért mi is tartozunk azzal, hogy életünket adjuk testvéreinkért. (1 János 3:16)