Gyülekezetünk

Isten nem vallásokban gondolkodik. Jézus sem vallást alapított – egymást és Istent szerető embereket hagyott maga mögött, akik egyre több kis közösséget alkottak, és családoknál, otthonokban jöttek össze, hogy megosszák egymással, miként élik meg a hitüket. Mi is hiszünk abban, hogy egy helyes vérkeringésű gyülekezet házi csoportokból áll. Nem azért járunk gyülekezetbe, mert ez az egyetlen helyes út – egyszerűen közösség (méghozzá az egész világot beszövő közösség), ahol megélhetjük az együvé tartozás csodálatos érzését, s a tudatot, hogy közös a Teremtőnk, Atyánk és Istenünk; ugyanaz a vér folyik bennünk; mind egymásra vagyunk utalva. Nem állítjuk, hogy nálunk van minden igazság, de azt igen, hogy keressük az igazságot. Nem akarjuk megmondani a tutit, de tanulni szeretnénk, s amit már megtapasztaltunk, azzal egymást segíteni. Szükségünk van egymásra, hiszen mindnyájan tele vagyunk hibákkal, örömmel és bánattal, győzelemmel és botladozással, nehézséggel és erővel. Istenre és egymásra vagyunk utalva – éppen úgy, mint bárki más -, s hidd el, ettől még nagyon is normálisak vagyunk.

Ránk is érvényes az alábbi Margot Adler idézete:

„Nem vagyunk gonoszak. Nem bántunk vagy csábítunk el embereket. Nem vagyunk veszedelmesek. Átlagosak vagyunk, akárcsak te. Van családunk és munkánk, vannak reményeink és álmaink. Nem vagyunk szektások. Ez a vallás egyáltalán nem vicc. Nem olyanok vagyunk, amilyennek a tévéműsorok alapján elképzelsz minket. Valóságosak vagyunk. Nevetünk és sírunk. Komolyak vagyunk. Van humorérzékünk. Nem kell tartanod tőlünk. Mi nem akarunk mindenáron megtéríteni. S kérlek, te se próbálj megtéríteni minket. Csak annyit adj meg nekünk, amennyit mi is megadunk neked – a békés élethez való jogot.

Sokkal jobban hasonlítunk rád, mint gondolnád.”

Jó, de miért éppen baptista?

A kereszténységen belül a legtöbb felekezet úgy jött létre, hogy a meglévő egyház keretei közül kiszakadtak azok, akik megújulásra, reformokra vágytak. Felülvizsgálatra, újragondolásra gyakran szükség van, és szükség is lesz, mert ami hosszú ideig működik, abból kialakul a hagyomány, a hagyomány pedig idővel berozsdásodik, dogmává keményedik. A baptizmus kialakulása is azzal az igénnyel történt, hogy a hívek javítsanak a félreismert vagy rossz szokássá vált eszméken. Mi azért nevezzük magunkat baptistának, mert egyetértünk az alapokhoz való visszatéréssel (ami a XXVII. században, a kor vallási dogmái között is szükségessé vált).

Természetesen nemcsak nekünk lehet igazunk (lásd fent), így baptista mivoltunkat sem a kizárólagosság határozza meg. Elég legyen annyi, hogy így alakult. Lehetnénk akár reformátusok vagy egyéb evangéliumi keresztények is, a lényeg ugyanaz: a Biblia és Isten szellemiségének hű értelmezése, a jelenkor nem éppen keresztényi feltételei között. A baptizmus melletti kiállásunk ezért inkább szól a hűségről, mint valamiféle gőgös ragaszkodásról.

Tagjaink

Itt láthatsz egy rakat véletlenszerűen összeválogatott képet arról, milyenek is vagyunk mi, a gyülekezet tagjai és vendégei.

Jó kattintgatást!