(Ki)Használni akarjuk Istent, vagy engedjük, hogy Ő vezessen?

 

Jn. 6: 25-40.

Jn 6:25 Amikor megtalálták a tenger túlsó partján, megkérdezték tőle: “Mester, mikor jöttél ide?”
Jn 6:26 Jézus ezt válaszolta nekik: “Bizony, bizony, mondom néktek, nem azért kerestek engem, mert jeleket láttatok, hanem azért, mert ettetek a kenyerekből és jóllaktatok.
Jn 6:27 Ne veszendő eledelért fáradozzatok, hanem az örök életre megmaradó eledelért, amelyet az Emberfia ad majd nektek, mert őt pecsétjével igazolta az Isten.”
Jn 6:28 Ekkor megkérdezték tőle: “Mit tegyünk, hogy Istennek tetsző dolgokat cselekedjünk?”
Jn 6:29 Jézus ezt felelte nekik: “Az az Istennek tetsző dolog, hogy higgyetek abban, akit ő küldött.”
Jn 6:30 Erre megkérdezték: “És te milyen jelt mutatsz, hogy miután láttuk, higgyünk neked? Mit cselekszel?
Jn 6:31 Atyáink a mannát ették a pusztában, ahogyan meg van írva: Mennyei kenyeret adott nekik enni.”
Jn 6:32 Jézus pedig így válaszolt nekik: “Bizony, bizony, mondom néktek, nem Mózes adta nektek a mennyei kenyeret, hanem az én Atyám adja nektek az igazi mennyei kenyeret.
Jn 6:33 Mert az Isten kenyere a mennyből száll le, és életet ad a világnak.”
Jn 6:34 Erre ezt mondták neki: “Uram, add nekünk mindig ezt a kenyeret!”
Jn 6:35 Jézus azt mondta nekik: “Én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön, nem éhezik meg, és aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha.
Jn 6:36 De megmondtam nektek: láttatok ugyan engem, és mégsem hisztek.
Jn 6:37 Akit nekem ad az Atya, az mind énhozzám jön, és aki énhozzám jön, azt én nem küldöm el;
Jn 6:38 mert nem azért szálltam le a mennyből, hogy a magam akaratát tegyem, hanem hogy annak az akaratát, aki elküldött engem.
Jn 6:39 Annak pedig, aki elküldött engem, az az akarata, hogy abból, amit nekem adott, semmit se veszítsek el, hanem feltámasszam az utolsó napon.
Jn 6:40 Mert az én Atyámnak az az akarata, hogy annak, aki látja a Fiút, és hisz benne, örök élete legyen; én pedig feltámasztom őt az utolsó napon.”