Hálaadás napja

Márk 10:46-52. / ApCsel 26:15-18. +bizonyságtételek

Mrk 10:46 Azután Jerikóba értek, és amikor Jézus tanítványaival és elég nagy sokasággal kifelé ment Jerikóból, egy vak koldus, Bartimeus, a Timeus fia ült az út mellett.

Mrk 10:47 Amikor meghallotta, hogy a názáreti Jézus az, így kiáltott fel: “Dávid Fia, Jézus, könyörülj rajtam!”

Mrk 10:48 Többen is rászóltak, hogy hallgasson, ő azonban annál inkább kiáltozott: “Dávid Fia, könyörülj rajtam!”

Mrk 10:49 Jézus megállt és ezt mondta: “Hívjátok ide!” Odahívták a vakot ezekkel a szavakkal: “Bízzál! Kelj fel! Hív téged!”

Mrk 10:50 Ő pedig ledobta felsőruháját, felugrott, és odament Jézushoz.

Mrk 10:51 Jézus megkérdezte tőle: “Mit kívánsz, mit tegyek veled?” A vak ezt mondta: “Mester, hogy újra lássak.”

Mrk 10:52 Jézus ekkor így szólt hozzá: “Menj el, a hited megtartott téged.” És azonnal újra látott, és követte őt az úton.

 

 

ApCsel 26:15 Erre ezt kérdeztem: Ki vagy, Uram? Az Úr pedig így válaszolt: Én vagyok Jézus, akit te üldözöl.

ApCsel 26:16 De kelj fel, és állj a lábadra, mert azért jelentem meg neked, hogy szolgámmá tegyelek, hogy tanúbizonyságot tegyél arról, amiket láttál, és arról, amit ezután fogok neked magamról kijelenteni.

ApCsel 26:17 Megoltalmazlak e néptől és a pogányoktól, akikhez küldelek.

ApCsel 26:18 Azért küldelek el, hogy nyisd meg a szemüket, hogy a sötétségből a világosságra, és a Sátán hatalmából az Istenhez térjenek; hogy az énbennem való hit által megkapják bűneik bocsánatát, és örökséget nyerjenek azok között, akik megszenteltettek.