Írástudatlanság

Írástudatlanság

 

Apostolok cselekedetei 16:  16-34.

ApCsel 16:16 Történt pedig egyszer, hogy amikor az imádkozás helyére mentünk, egy szolgálóleány jött velünk szembe, akiben jövendőmondó lélek volt, és jóslásával nagy hasznot hajtott gazdáinak.
ApCsel 16:17 Követte Pált és minket, és így kiáltozott: “Ezek az emberek a Magasságos Isten szolgái, akik az üdvösség útját hirdetik nektek!”
ApCsel 16:18 Ezt több napon át is művelte. Pált azonban bosszantotta ez. Ezért megfordult, és ezt mondta a léleknek: “Parancsolom neked Jézus Krisztus nevében, hogy menj ki belőle!” És az még abban az órában kiment belőle.
ApCsel 16:19 Amikor látták urai, hogy odalett az, amiből hasznot reméltek, megragadva Pált és Szilászt, a hatóság elé, a főtérre hurcolták őket.
ApCsel 16:20 Azután az elöljárók elé vezették őket, és ezt mondták: “Ezek az emberek felforgatták városunkat.
ApCsel 16:21 Zsidók lévén, olyan szokásokat hirdetnek, amelyeket nekünk nem szabad sem átvennünk, sem követnünk, mert rómaiak vagyunk.”
ApCsel 16:22 Velük együtt a sokaság is rájuk támadt, az elöljárók pedig letépették ruhájukat, és megbotoztatták őket.
ApCsel 16:23 Sok ütést mértek rájuk, majd börtönbe vetették őket, és megparancsolták a börtönőrnek, hogy gondosan őrizze őket.
ApCsel 16:24 Az pedig, mivel ilyen parancsot kapott, a belső börtönbe vetette őket, és a lábukat kalodába zárta.
ApCsel 16:25 Éjféltájban Pál és Szilász imádkozott, és énekkel magasztalta az Istent. A foglyok pedig hallgatták őket.
ApCsel 16:26 Ekkor hirtelen nagy földrengés támadt, úgyhogy megrendültek a börtön alapjai, hirtelen kinyílt minden ajtó, és mindegyikükről lehulltak a bilincsek.
ApCsel 16:27 Amikor a börtönőr felriadt álmából, és meglátta, hogy nyitva vannak a börtönajtók, kivonta a kardját, és végezni akart magával, mert azt hitte, hogy megszöktek a foglyok.
ApCsel 16:28 Pál azonban hangosan rákiáltott: “Ne tégy kárt magadban, mert valamennyien itt vagyunk!”
ApCsel 16:29 Erre az világosságot kért, berohant, és remegve borult Pál és Szilász elé;
ApCsel 16:30 majd kivezette őket, és ezt kérdezte: “Uraim, mit kell cselekednem, hogy üdvözüljek?” Ők pedig így válaszoltak:
ApCsel 16:31 “Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe!”
ApCsel 16:32 Ekkor hirdették az Isten igéjét neki és mindazoknak, akik a házában voltak.
ApCsel 16:33 Ő pedig magához fogadta őket az éjszakának még abban az órájában, kimosta sebeiket, és azonnal megkeresztelkedett egész háza népével együtt.
ApCsel 16:34 Azután házába vitte őket, asztalt terített nekik, és örvendezett, hogy egész háza népével együtt hisz az Istenben.

Megosztás

Ajánlott bejegyzések