Üdvösség!

Lukács 2: 25-31.

Lk 2:25 Íme, élt egy ember Jeruzsálemben, akinek Simeon volt a neve. Igaz és kegyes ember volt, várta Izráel vigasztalását, és a Szentlélek volt rajta.
Lk 2:26 Azt a kijelentést kapta a Szentlélektől, hogy nem hal meg addig, amíg meg nem látja az Úr Krisztusát.
Lk 2:27 A Lélek indítására elment a templomba, és amikor a gyermek Jézust bevitték szülei, hogy eleget tegyenek a törvény előírásainak,
Lk 2:28 akkor karjába vette, áldotta az Istent, és ezt mondta:
Lk 2:29 “Most bocsátod el, Uram, szolgádat beszéded szerint békességgel,
Lk 2:30 mert meglátták szemeim üdvösségedet,
Lk 2:31 amelyet elkészítettél minden nép szeme láttára,